Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.
Január elején egy hosszabb elemzésben írtam a magyar költségvetési folyamatokat, melyre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén hosszú, részletes cikkben reagált. Pulitzer Józsefet idézve: „a hír szent, a vélemény szabad”. Ennek megfelelően természetes, hogy Surányi György véleményét – elismerve az író egyetemi tanár széles ismereteit – tiszteletben tartom. Mégis, néhány megállapítását meglátásom szerint árnyalni kell. Viszontválaszom nem teljes körű.
A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.
Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.
Tavaly év végén a vártnál magasabb szinten alakult a GDP-arányos államadósság, hiszen csak jelképes csökkenést láthattunk 2022 végéhez képest. A 2024-es adósságcsökkenés viszont ennél is nagyobb kihívás lehet, hiszen a csökkenő infláció miatt a nominális növekedésünk érezhetően lassul majd, miközben a költségvetés helyzete finoman szólva is ingatag. Persze az év végén kisebb „trükközésekkel” még összejöhet a csökkenő adósságráta, de ehhez már kellene az is, hogy a forint ne gyengüljön sokat idén.
Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, nevezetesen azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében. A Tanács új elnökével beszélgettünk a hazai fiskális politika kilátásairól, az újra élesedő uniós költségvetési szabályokról, valamint az állam működésének finanszírozásáról is. Szerinte a piac a pénztárcájával szavaz és a legutóbbi devizakötvény-kibocsátások bizalmat tükröznek.
A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.
Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.
Ha a jelenlegihez hasonló mértékű költségvetési deficittel fut tovább Magyarország, előbb-utóbb a piacok megbüntetik, ez a tapasztalat. A magyar gazdaságpolitika új vezetője Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magas nyomású gazdaságban hisz, magas növekedéssel, potenciálisan magas költségvetési hiánnyal, aminek számos kockázata van. A hazai makropályával kapcsolatban sok a kérdőjel, 2024 ugyanakkor jobb lehet, mint 2023 volt, ami viszont még meg is erősítheti a kormányt abban a hitében, hogy jó úton jár. De hogy szállt el Magyarországon a büdzsé hiánya ilyen drasztikusan, és ha új ura is van a kormányzati gazdaságpolitikának, van-e ura a költségvetésnek? Egyebek mellett ezekről a témákról – és persze a kilátásainkról – kérdeztük Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, valamint Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Kubában több mint ötszörösére emelik a benzin és a gázolaj árát február 1-jétől. A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás, és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság újraélesztéséhez.
Az Európai Bizottságnak készít reformtervet Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, hogy megerősítse a belső piacot, ebben pedig fontos szerepe van a tagállami költségvetési kiköltekezések visszafogásának. A tervezet szerint az állami támogatások jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetve a versenyt, valamint fokozva az agyelszívást. A magyar kormányban viszont vannak olyan hangok, akik lazítanának a költségvetési fegyelmen: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés beindításához nem nagy ár a hiánycélok elengedése, mert a bővülés is meghozhatja a csökkenő deficitpályát.
A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
Nagy Márton szerint rossz döntés lenne, ha a költségvetési fegyelem előtérbe kerülne az Európai Unióban. A nemzetgazdasági miniszter a Demokrata hetilapnak adott interjújában hangsúlyosan beszélt a fiskális politikáról és azzal érvelt, hogy ha más országok 7-8 százalékos költségvetési deficittel versenyeznek a saját gazdaságaik támogatása érdekében, akkor "mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben". Egyenesen azt javasolja, hogy Európának és benne a legnagyobb gazdaságnak, Németországnak átmenetileg, kontrollált módon fel kell lazítania a költségvetési hiányt. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságpolitikája választóvonalhoz érkezett, feladni készül az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződését a gazdasági növekedés támogatása érdekében. A helyzet gyorsértékelése az elmúlt hetek gazdasági adatai, kormányzati bejelentései, valamint a legfontosabb megszólalások tükrében.
A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Az oroszok nagy erőkkel törnek előre.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
